Mert az csak a látszat, hogy hat léhűtő semmirekellő hétköznapjaival, no meg Szabó Erika emlékezetes hátsójával tömtek ki három filmet. Igenis, mindenkinek megvan benne a becsületes foglalkozása és kenyérkereseti forrása. Csak ez nem mindenkinél egyértelmű első ránézésre. Esetleg másodikra sem. Most lerántom a leplet!

munkasprint

(Nem Lala!) Lali

Aha! Te most kapásból rávágod: büfés! Csak azért, mert séróból vágja a jus bifus-t, vagyis a büfés jogát? Ha ilyen egyszerű lenne! Igen, most - ideiglenesen - büfés, de igazából mi? A hivatása, nem a munkája! Senkit ne tévesszen meg a tény, hogy az enyhén beszédhibás, de deréktól lefelé vélhetően kiváló adottságokkal rendelkező cuciológus kislánynak azt vallotta: ő soha nem akart úgy semmit. Valahogy úgy mindig csak volt, gondolta, lesz valahogy. És hát aztán...lett is. Amúgy ez az egyetlen jelenet a trilógia során, amelyben Csoki és Gaben megilletődve maguk elé bámulnak:

Ugye, ugye! Egyszer próbálkozott! Ott a kanyarban! Odébbállt a Tigrissel! De kitört a kereke...aztán... És ezzel véget is ért a vágyakozás a jobb élet után.

De milyen volt Lali, mielőtt még megtörte volna az élet? Kiderül abból a jelenetből, amelyben a volt feleség kissé önhatalmúlag elvégzi a vagyonmegosztást, alig félreérthető utalást tesz arra, hogy Sanyi is megvolt neki, valamint az izzadós-öltönyös új pasiját is bemutatja (akit a világért ne tibizz le, b@meg):

Na, megmondtam, nem? Neki is voltak tervei! Egy füles fotelben szeretett volna megöregedni! Csak gyaníthatjuk, hogy mik lehettek azok a füstbe ment tervek, annyi bizonyos, hogy Lali önmaga választotta ezt a számkivetett életformát. Erről Gaben egyik elszólásából értesülünk: neked ez nem a szégyened! Neked ez a lázadásod!

Lázadás gyanánt élete végéig húzogathatja a strigulákat a lakókocsijában, tökre Impala nélkül, és sanszos, hogy Kokóval már a büdös életben nem fog találkozni.

De egy cseppet se sajnáljuk, hiszen ott van mellette

Sanyi

Szintén a csupasz dombú kutatónős jelenetből világlik ki, hogy Sanyi már évtizedek óta a hínáros tó partjának biodíszlete, és az lesz majd tíz év múlva is, ha minden igaz. A családnevéből csak sejthetjük, hogy híres uralkodó dinasztia leszármazottja lehet, és az egyetlen reménye, hogy újra királyság lesz Magyaroroszág államformája. Erre az esetre meg is van a maga B-verziója:

Ha ez mégsem jönne be, még mindig keresheti a kenyerét futóbajnokként, esetleg operatőrként, hiszen kiváló a dramaturgiai érzéke, bár néha picit önközpontú:

Addig is, amíg nem indul be a filmes karrierje, bármikor el tudja látni Lali munkáját, tehát nyugodtan tekinthetünk úgy rá, mint vize-büfésre (akire feltehetően szintén vonatkozik a jus bifus) :

Ha pedig Sanyi került az ország trónjára, Lali akkor sem marad egyedül, hiszen mindig ott lesz neki támaszként a wannabe unokatestvére

Róka

Aki egy igazi vállalkozó szellem (majdnem mint Frici, de ezt a poént most csak az olvasók nagyon kis hányada érti, úgyhogy nem spilázom). A kisstílű dílerkedés csúcsjelenetében (amely az én olvasatomban nettó tisztelgés Kusturica előtt, a baltás WC-szétverés mellett, persze) rögtön levágja a néző, micsoda rémes alakokkal kénytelen szegény Rókuci napi szinten érintkezni:

De legalább tisztelik. Úgyhogy vele igazán nem lehet akárhogy beszélni. Különben is, nem a papagáj- és aranyhalkereskedés a főprofilja, és nem is a vasra szakosodott igazából. Vannak neki nemzetközi kuncsaftjai is, kérem szépen! Mongolok! Akiket bármikor át lehet verni néhány köteg kamu ötezressel! S itt jön a képbe, micsoda multitalentum a mi vörös bundájú barátunk. Bármikor lebonyolít néhány határidős valutaalapú ügyletet:

De a Führer-t nem tudja megvezetni még ő sem!

Nem baj, marad a belföldi gyümölcspiacon. Magnélküli, mézédes dinnyét is tud szerezni nagy tételben, potom áron (feltéve, ha Lali fizeti a fuvardíjat...de legalábbis a felét):

Én Rókában azt becsülöm igazán, hogy a legreménytelenebb helyzetekben is feltalálja magát, számára nincs olyan szitu, amelyben elveszítené a derűlátását. Ha lenne egy nagyobb tétel fej nélküli malackám, az értékesítésükkel csakis őt bíznám meg (ebben a jelenetben egyébként annyira aranyosan mondja: Disney-s!):

De, ha az összes üzleti próbálkozása kudarcba fulladna is, még mindig elmehet fodrászversenyekre modellnek, a legemlékezetesebb frizurát éppen ebben a jelenetben varázsolták a fejére:

Az igazán menő üzletember pozíciója már amúgyis foglalt, hiszen ő

Gaben

Óriási tévedés, hogy ő csak egy sima autónepper lenne! Bármikor szerez olcsósított ruházati cikkeket, igaz, időnként őt is átvágják a palánkon:

Na jó, lássuk be, mégiscsak az autóeladáshoz ért a legjobban, ahhoz van zsigeri érzéke. Olyan profi marketingszöveget tud lenyomni akár neked is, hogy azonnal elzálogosítod a házadat egy amerikai csodajárgány - és a boldog tök - reményében:

De, ha egyszer besokallnál az Impala morajlásától, és igazi zenei élményre vágysz, ne sokat keresgélj, hiszen már közeleg

Cingi

Az első részben még szaxizik, a második részben – ismeretlen okokból – áttér a tubára. Muzikalitását csupán egyetlen jelenet erejéig csillogtatja meg, az viszont maradandó sérüléseket okoz a hallójáratainkban:

Igazad van, ő egy kissé egysíkú figura. No, de nem is lehet mindenki annyira sokoldalú mint

Csoki

Mondjuk ki: Herman Ottó forog a sírjában, hiszen igazából Csokkancs az utolsó magyar polihisztor. A motoros-lövöldözős színrelépésben egészen elképesztő mélységek és magasságok tárulnak fel a lelkéből, az a monológ felér egy ars poetica-val:

Ráadásul nyelvzseni, még ha ezt a chicano-k nem is hajlandóak elismerni. Pedig csak ő tudja megmondani, mi a latin laver korrekt magyar fordítása. És még az indogermán nyelveket is bírja:

De a tisztes polgári foglalkozását egészen a harmadik részig homály fedi. Egy drámai jelenet csúcspontján vallja be, hogy igazából postás:

Mondom én, hogy zseni, hiszen még az outsourcing-hoz is kiválóan ért: a leveleket az anyja hordja ki!

De igazából ő sem több, mint egy elkallódott tehetség. Képzőművészi hajlamairól abból a jelenetből szerzünk tudomást, amely valójában a teljes Üvegtigris széria - de főleg az egyes szereplők - kvintesszenciája (ezt én mindig is így éreztem, de nemrég Lali bevallotta egy interjúban, hogy ő is eképpen látja):